Mi is az a gerincferdülés?

Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira, hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges.
Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki.

A gerincferdülés kialakulása

A kiváltó okok különbözőek lehetnek, (ideg-izom problémák), de a legtöbb esetben a mai napig nem tisztázottak. A konzervatívan (operációs beavatkozás nélkül) kezelhető esetek nagy részét az idiopáthiás (ismeretlen eredetű) esetek teszik ki, amikkel legtöbbször serdülőkorú fiataloknál találkozhatunk.

A gerincferdülés típusai

Az életkortól és az érintett szegmenttől függően több típust különböztetünk meg. A korai megjelenés kedvezőtlen hatással van a lefolyásra.
Az életkor, a nem, az első menstruáció időpontja, a csontosodás ideje, a görbület nagysága, a görbület lokalizációja is enged a lefolyásra következtetni.

Két fő csoportot különböztetünk meg:

1. Funkcionális scoliosis:

Ebben az esetben az oldalirányú elhajláshoz nem társul torzió. Az oldalirányú görbület fekve eltűnik, a vizsgáló vagy a beteg által korrigálható. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható. Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül, (primer funkcionális scoliosis), vagy lehet másodlagosan (secunder funkcionális scoliosis) konkrét okhoz kapcsolódva.
Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelésének célja a hátizomzat megerősítése. Ez a típusú funkcionális scoliosis általában nem rosszabbodik, valamint nem alakul át strukturális scoliosissá.
A másodlagos funkcionális scoliosis az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lentebb kerül és a ferde medenceállás kompenzálásaként alakul ki a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. A végtaghosszkülönbség korrekciójával /sarokemeléssel/ a scoliosis korrigálható.

2. Strukturális scoliosis:

A.) Ismeretlen eredetű – idiopáthiás scoliosis
– infantilis típus 0-3 éves korig
– juvenilis típus 3-10 éves korig
– adolescens típus 10 éves kor felett

B.) Ismert eredetű
– congenitális (veleszületett)
– neuromusculáris ( syringomyelia, polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, myelomeningocele, arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés)
– rendszerbetegségekhez társuló ( Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta)

Strukturális scoliosisok kezelésénél fél évenkénti ortopédiai és gyógytornász kontroll szükséges. Minden olyan esetben, ahol a gerincferdülés az előzetes eredményeket összevetve rosszabbodást mutat, intenzívebb kezelést kell alkalmazni, aminek célja, hogy minimum a progressziót megakadályozzuk és jó esetben javulást érjünk el.

Idiopathias scoliosis jellemzői Jellemzően kimutatható ok nélkül, a csontérés előtt alakul ki általában 10-12 éves korban. Az idiopathiás scoliosis strukturális elváltozásai a tér mindhárom síkjában létrejönnek. A gerinc nem csak oldalra görbül, hanem csavarodik és az esetek nagy részében a háti szakaszon homorú irányba változik. A kóros görbület konvex oldalán megjelenik a bordapúp,ami láthatóvá is teszi a betegséget. Ez az eltérés előrehajló testhelyzetben különösen jól megfigyelhető. Az idiopathiás scoliosis jellemző tulajdonsága, hogy folyamatosan, általában a növekedési ugrások szakaszaiban hajlamos a rosszabbodásra. A betegség kezdetének és az első terápiák megkezdésének időpontja jelentősen befolyásolhatja a görbület mértékét és a terápia sikerét. Minél fiatalabb korban jelentkezik az idiopathiás scoliosis, annál rosszabb prognózisra számíthatunk. A strukturális scoliosisok 80%-90 %-a idiopathiás, 4:1 arányban lányokat érintve.

Különbözõ kezelési lehetőségek:

Schroth terápia

A gerincferdülés korrekciójának eléréséhez különböző aszimmetrikus helyzetekben a törzsizomzat bizonyos szakaszának működését váltjuk ki. A terápia kiemelkedően fontos részét képező háromdimenzionális légzéssel a csigolyák csavarodását, az oldalirányú görbületet és a gerincferdüléssel gyakran együtt járó „lapos hátat“ korrigáljuk.

A terápia lényege, hogy a gerinc maximális aktív nyújtásával elért helyzetben a háromdimenziós légzéssel a törzs csavarodásának visszaállítását érjük el, majd ennek a testhelyzetnek a megtartása melletti izomerősítést és nyújtást alkalmazunk. A gyakorlatok célja a hibás gerincferdüléses tartás korrigálása, a belső testkép normalizálása és a csökkent működésű tüdőterületek aktiválása. A rendszeres kezeléssel, tapasztalataink alapján hosszútávon is tartós eredmények érhetők el.

Korzett (fűző)

A korzettkezelés akkor válik szükségessé, ha valószínűsíthető, hogy a gyógytorna kezelés önmagában nem lesz elegendő a görbület korrigálására. Ez általában 20 fok feletti görbületek esetén jön szóba. Például ha a ferdülés a csontosodás befejeződése előtt már eléri a 20 fokos nagyságot, a fő növekedés időszakában nagymértékű rosszabbodással számolhatunk. A korzett rendszeres használatával ez megelőzhető, sőt statisztikai adatok alapján nemritkán nagyfokú javulás érhető el.
A korzett elkészítése az ortopédtechnikus feladata. A folyamatban döntő szerepet játszik az ő és az orvos tapasztalata ( helyes méretvétel). Ezen okból kifolyólag fontos, hogy a korzettellátás egy team kezében maradjon, mégpedig olyan team kezében amely évente legalább 20 ilyen beteget ellát. A korzett hatékonysága függ a korrekciós effekt minőségétől és a hordási időtől. A jó korrekcióért a technikus és az orvos, a hordási időért a páciens felelős.
Jelenleg széles körben a Cheneau korzett használatos. Felépítésének köszönhetően háromdimenziós korrekciót hoz létre a görbült csigolyaoszlop számára. A törzs kipúposodott területeire ún. pelottákkal nyomást gyakorolva adja meg a lehetőséget a gerinc újra egyenes irányba való növekedéséhez.
A hordási időt illetően napra lebontva a 23 óra elérése a cél, természetesen hozzászoktatási idővel. A hosszútávú kezelést illetően csontosodás befejeződéséig (kb. 18.-19. életév) kiemelten fontos a korzett konzekvens viselése.

Operáció

Amennyiben a gerincferdülés mértéke meghaladja az 50 fokot,általában operáció javasolt. A későn fellépő úgynevezett idiopátiás adoleszcens scoliosis esetén, amennyiben szív-, és légzőszervi problémákkal nem állunk szemben, orvosi szemszögből nem feltétlenül szükséges az operáció. Ebben az esetben a páciensek inkább esztétikai okokból választják ezt a megoldást.
A korán fellépő gerincferdüléseknél, amelyek már kisgyermekkorban nagyfokú rosszabbodást mutatnak, relatív korán jön szóba a betegség műtéti megoldása. Ez szintén érvényes az ideg-izom megbetegedésekben szenvedő gyermekeknél is.

Általános kezelési elvek:

10 fok alatti görbület esetén:

Egy ilyen kisfokú görbület alig látható. Amennyiben ez a pubertás előtt diagnosztizálódik, félévenkénti orvosi kontroll szükséges, a rosszabbodás lehetőségének fennállása miatt. A vizsgálatok a pubertás ideje alatt negyedéves időszakonként ajánlottak. Kb. két évvel a pubertás után nem számolhatunk a görbület további előrehaladtával, szintúgy felnőttkorban a változás korának megjelenéséig.

10-20 fok

Gyermekeknél a pubertás megjelenése előtt és alatt szintén nagy jelentőséggel bír a rendszeres orvosi kontroll, az esetleges rosszabbodás korai felfedezése érdekében. Kisfokú görbületek esetén előfordulhat a pubertás előtti spontán javulás.
Ilyen típusú görbületek esetén rendszeres gyógytorna kezelés szükséges, főként a pubertás ideje alatt. Egy növekedési sub után szükségessé válhat egy intenzív gyógytorna kezelés, (kórházi tartózkodás) a korzett szükségességének elkerülése érdekében. Felnőttkori 10-20 fokos ferdülés a változás korának elérésekor vagy fájdalom esetén igényel fokozott figyelmet.

20-30 fok

A növekedés, csontosodás befejeződésének időpontja előtt kimutatott ilyen nagyságú görbületek esetén a kezelést igen komolyan kell vennünk. Kezelés nélkül a 4-6 éves kor körül fellépő gerincferdülés a pubertás befejeztéig 100 fok feletti rosszabbodást is elérhet.
A spontán javulás valószínűsége ebben az esetben elenyészően kicsi, emiatt nagyon fontos az ambuláns gyógytorna, a kórházi rehabilitáció és a korai fűzőkezelés. Egy ilyen komplex kezeléssel már a görbület kialakulásának korai fázisában lényegesen nagyobb fokú egyenesedést, és ezzel kedvezőbb helyzetet érhetünk el a pubertás alatti fejlődéshez.
A növekedés befejeződése után ezekben az esetekben általánosságban jó prognózissal számolhatunk. 18 éves kor után éves kontrollvizsgálattal jól követhető, fájdalom fellépése esetén intenzívebb gyógytorna kezelés szükségessége vetődik fel.

30-50 fok:

6-10 éves kor között diagnosztizált ilyen nagyságú görbület sürgős kezelést igényel. Gyógytorna, fűzőkezelés, intenzív kórházi rehabilitáció ellenére is számolhatunk a pubertás ideje alatti rosszabbodással.
Minden kezdeményezésnek a pubertás kor előtt ennek megakadályozására kell irányulnia. A növekedés befejeződése után továbbra is szükséges terápia célja az operáció elkerülése. A korzettkezelés ebben az esetben hosszú ideig tartó, a rosszabbodás megelőzésére irányul. A terápia felnőtt korban is szükséges, kb. éves orvosi kontrollal.

50 fok felett:

Ha 4 és 6 éves kor között a ferdülés mértéke eléri az 50 fokot, kedvezőtlen prognózissal számolhatunk. Az operáció elkerülésének valószínűsége nagyon csekély. A kezelés célja az operáció időpontjának minél későbbre tolása. A rendszeres, napi gyakorlásra óriási hangsúlyt kell fektetnünk. A kontrollvizsgálatok között eltelt idő nem haladhatja meg a három hónapot.
A pubertás idején a görbület rosszabbodása legtöbbször a gondos kezelés ellenére is megállíthatatlan. Amennyiben a rosszabbodás már a pubertás előtt nagy méreteket ölt, az operáció sürgőssé válik. Amennyiben más betegségekből kifolyólag ez mégsem végezhető el, rendkívül fontos a ferdülés mértékét a kezeléssel 90 fok alatt tartani. Amennyiben ez sikerül, nem kell számolnunk a felnőttkori szív-, és keringési problémákkal.

Gyakran ismétlődő kérdések

Gerincferdülés és a terhesség:

Általánosságban elmondható, hogy a terhesség nem befolyásolja szükségszerűen negatívan a gerincferdülést. Külföldi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a 23. életév előtt többször szült nők esetében a terhesség alatt a görbület rosszabbodása lépett fel.
Tanácsként említik a 30 év feletti gyermekvállalást, különös tekintettel a korzettet viselt páciensekre. Egy olasz vizsgálati csoport kimutatása alapján, azoknál a nőknél, akik több mint 50 fokos kiindulási görbülettel, a terhesség ideje alatt nem végeztek gyógytornát, az esetek nagy részében rosszabbodás lépett fel. A vizsgálat szerint nagy hangsúlyt helyezve a terhesség ideje alatti gyógytornára, nem történik rosszabbodás.

Sport

A gerincferdüléses gyermekek eltiltása mindennemű iskolai vagy szabadidős sporttól, nem megalapozott. Sporttal ezeknél a gyermekeknél is növelhető a terhelhetőség, ami jó irányba befolyásolja a későbbi állapot alakulását.
Nem kevésbé érdekes végiggondolni, mennyire kedvezőtlen pszichés helyzetbe tudjuk kényszeríteni a gyermeket az iskolai sportoktól való teljes eltiltással.

Mi lesz később?

Sokszor halljuk, hogy a kor előrehaladtával a fájdalom mértéke is megnő. A kijelentés a gyakorlatban nem állja meg a helyét, mert a fájdalom és a gerincferdülés foka függetlenek egymástól.
A fájdalom jelentkezése egyénenként változó, vannak, akik akár 90-100 fokos görbület esetén sem és vannak akik már kisfokú görbületnél is nagymértékű fájdalommal küszködnek. A prognózis nagymértékben függ a megjelenés időpontjától, a görbület nagyságától, elhelyezkedésétől és még több fontos más tényezőtől.

Szív- és keringési problémák

A gerincferdülés következtében kialakuló szív-, és keringési problémák általában a 100 fokos határérték feletti görbületeknél fordulnak elő. 90 fok alatti görbület esetén a terhelhetőség nem szűkül be jelentősen, de ha mégis, a kezelhetőség határain belül marad.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy középnagyságú gerincferdülés súlyos kísérőbetegségek nélkül nem vezet komoly fokú szív-, és keringési problémához.