A porckorongok a gerinc csigolyái között elhelyezkedő, lengéscsillapító, a gerinc elaszticitását biztosító egységek. Állományuk egy egy külső, erős rostos gyűrűből (anulus fibrosus) és egy belső, kocsonyás magból (nucleus pulposus) épül fel. Életünk kezdeti szakaszában a porckorongok tápanyagellátása vérerek útján történik, amelyek azonban a későbbiekben bezáródnak. Ezután a tápanyagellátás lassan, sejtről sejtre megy végbe a porckorongokra ható erők segítsége által. A porckorongok közeli szomszédságában lévő struktúrák, mint a csigolyák, a gerincből kilépő idegek teszik lehetővé, hogy a porckorongok bizonyos elváltozások ezen területek működésére is könnyedén kihatással legyenek.
A mindennapi mozgások, terhelések alatt a porckorong veszít nedvességtartalmából. Érdekességként megfigyelhető, hogy estére a testmagasságunk akár 1-2 cm-rel is kevesebb lehet, mint reggel. Az éjszaka, a pihenés folyamán a porckorong állománya újra ‘feltöltődik’ folyadékkal.
Ha a porckorong az éjszaka folyamán a napi terheléstől regenerálódik, nagysága megnő. Az évek során ez a regenerációs képesség egyre csökken. Az élet előrehaladtával az ‘elhasználódás’ folyamatával kisebb- nagyobb berepedések jelenhetnek meg a porckoron külső gyűrűjén, amik a belső állomány kitüremkedésének kedveznek. Ezeket az elváltozásokat leginkább a porckorong hátsó részén figyelhetjük meg, ami a korábbi vérerek miatti kis hegesedésekre, gyengültebb állományra vezethető vissza. Ez a folyamat kb. a 30. életévtől indul el és fokozódik, amennyiben a porckorongot állandóan nagyfokú vagy rossz irányú terhelés éri. Ekkor kedvezőtlen mozdulatok, mint pl. hirtelen csavarodás, hajlás, a porckorong apró sérüléséhez vezetnek, a rostos gyűrű beszakad, lehetőséget biztosítva ezzel a belső állomány kilépésének. A kialakuló tünetek az észrevétlenségtől az elviselhetetlenségig fokozódhatnak.
Amennyiben a külső rostos gyűrű a terhelésekkel szemben nem elég ellenálló, folytonossága megszakadhat és a belső kocsonyás állomány kiboltosulhat a helyéről. Ekkor gerincsérvről beszélünk ( a fokozatokat illetően kitüremkedést, kiboltosulást, kizáródást említhetünk). Attól függően, hogy a kiboltosulás milyen környező szövetekre gyakorol nyomást, változnak a tünetek. A nyomás korlátozódhat a csigolyák között kilépő ideggyökre vagy kiterjedhet akár a gerincvelőre is. A folyamat következménye lehet helyi és kisugárzó fájdalom, funkciókiesés, bénulás, érzéketlenség az említett ideg által beidegzett területen.
A gerincsérv előfordulási helye leggyakrabban a nyaki szakaszon a 6-7-es csigolya között, az ágyéki szakaszon pedig a 4-5-ös, valamint az 5-ös ágyéki és az 1-es keresztcsonti csigolya között jellemző (ezeken a területeken a legnagyobb a mozgáskészség és a nyomási terhelés). Az okok különbözőek lehetnek. Általában a rossz irányú terhelés, de nem kevés esetben vibrációs erők (gépkocsivezetés) születési vagy degeneratív csigolyaelváltozások okozzák a porckorong elváltozását. Egy nem megfelelő izomkondíció a gerincsérv kialakulásának lehetőségét emeli.
A nyaki gerinc szakaszán kialakuló gerincsérvek szinte minden életkorban előfordulhatnak. Az idáig vezető okok, mint minden gerincsérv esetén degeneratív folyamatok, monoton, helytelen testtartások-túlterhelések (gyakran munkahelyzettel összefüggően) lehetnek. Fájdalmak a kiboltosult porckorongrészlet által okozott nyomás lokalizációjának megfelelően egy -, vagy kétoldalúan a nyak-vállöv területén, illetve a karba sugárzóan léphetnek fel. Gyakorta kíséri a tüneteket bizsergés, zsibbadás érzése, valamint fejfájás, szédülés és úgynevezett vegetatív symptomák.
A gerinc középső, háti szakaszán nagyon ritkán fordulnak elő porckorong kiboltosulások és ezek az esetek nagy többségében tünetmentesen zajlanak. Ha mégis provokálnak tüneteket, akkor ez a mellkason a bordák lefutásának megfelelően előre sugárzó fájdalom képében jelentkezik.
A gerinc alsó, úgynevezett lumbális szakaszán kialakult gerincsérvek a leggyakrabban előforduló gerincsérvek közé sorolhatóak. A kialakulás helye általában a derék gerincszakaszának 4-5 vagy a derék 5 és keresztcsonti 1-es csigolya között lévő porckorong. A derék kóros irányú túlterhelései, a vibrációs munkahelyi ártalmak, vagy akár egy-egy rossz mozdulat is vezethetnek a tünetek megjelenéséhez. A fő tünet ebben az esetben a helyi derékfájdalom, a farba, lábba kisugárzó fájdalom, melynek pontos helye szintén a kiboltosulás mértékéhez, helyéhez mérten tipikus. Zsibbadás, bizsergés, valamint súlyosabb eseteknél bizonyos izomcsoportok gyengülése, bénulása is bekövetkezhet.
McKenzie módszer