A szülésre való felkészítés, a terhestorna megjelenése több mint 50 évvel ezelőttre vezethető vissza. A napjainkban megtalálható programok fő célja az anya mind testi, mind lelki felkészítése a terhesség alatti különböző változásokra és magára a szülésre. A teljes körű szülésfelkészítés magában foglal különböző szakirányokból származó részterápiákat és fizioterápiás módszereket is.
A terhességgel járó hormonális, statikai és súlyváltozások okozta panaszok (ízületi fájdalmak, terhességi derékfájás, “vizesedés”) rendszeres, célzott testmozgással és fizioterápiás kezelésekkel jól kézben tarthatóak.
Testünk a terhesség teljes ideje alatt több szempontból is nagyobb megterhelésnek van kitéve. A testsúly növekedésével különösképpen a gerincoszlop, a medence és a lábak terhelődnek, a medence előrebillen és az ágyéki csigolyák görbülete erőteljesebbé válik. Mindezek következtében egyoldalú terhelések, izomfeszülések alakulhatnak ki, amit az esetleg már a terhesség előtt jelen levő tartáshibák csak tovább fokozhatnak. A növekvő magzat által elfoglalt hely miatt a légzési mechanizmus egyre inkább felfelé tolódik, ami nehezebb légzést, valamint váll-, nyaki-, izomgörcsöket okozhat.
Miért fájjon, ha nem szükséges?
Mindezen következményes kellemetlen tünetek megelőzéséért, csökkentéséért sokat tehetünk. Legkésőbb a terhesség második felétől ajánlott a mozgásterápiát elkezdeni, ami ebben az esetben a gyengéd mobilizációtól a nyújtásokon, lazításokon át a célzott izomerősítésig, a pácienshez és a terhesség idejéhez igazítottan többféle terápiát foglal magába. A keringés és az anyagcsere megfelelő mozgásban tartása, a légzés segítése a születendő gyermek optimális oxigénellátását is segíti.
Az izomzat tekintetében előtérbe kerülnek a törzsizmok (hát-, has) és a gát izomzata. A statikai viszonyok megváltozása következtében nagyobb munkára kényszerülő hát-, és hasizomzat megfelelő kondícióban tartásához célzott edzésre van szükség. A gátizomzat tréningjével a magzat súlyának tartását, valamint a vizelési inger kontrollálhatóságát segítjük.
Magára a szülésre való felkészítés testi és lelki megközelítésből is fontos részét képezi a programnak. Speciális légző-, és mozgástechnikákon, kondíciófejlesztésen át a testtudat fejlesztését érjük el, egyidejűleg hatva ezzel a félelmekre és a fájdalomra is. A fizikális és pszichés felkészítéssel, a biológiai változásokról és a szülés lefolyásáról való felvilágosítással szintén erre a célra törekszünk. Különösen az első szülés előtt állóknak javasolt a szülésre felkészítő tréning elvégzése.
Testmozgás, sport, hogyan és mit?
Azok a nők, akik terhességük alatt is rendszeres testmozgást végeznek, több szempontból is jót tesznek maguknak és a születendő gyermeknek is. A rendszeres testmozgás csökkenti a trombózis kialakulásának veszélyét, a terhességi csíkok kialakulásának valószínűségét és növeli az ellenálló képességet a megfázásokkal és fertőzésekkel szemben. A testmozgás pozitív hatása magára a szülésre is kimutatott. Egy vizsgálat szerint edzettebb nők a szülés alatt kevesebb fájdalomcsillapítót igényelnek és a szülés után gyorsabban válnak újra fitté. Összességében elmondható, hogy az egészséges (!) nők a terhesség ideje alatt is sportolhatnak, csak meghatározott módon és mértékben. Azok a nők, akiknek előző terhességüknél komplikációk léptek fel, vagy elvesztettek már magzatot, a sport tabu marad. Szinén érvényes ez magas vérnyomás, pajzsmirigyproblémák, gyenge méhszáj, vagy idő előtt érkező fájások esetén is. Amennyiben extrém alacsony testsúly, vagy túlsúly áll fenn, a kezelőorvossal szükséges konzultálni.
Néhány tanács a terhesség ideje alatt végzett sportoláshoz:
A sport kiválasztásánál előnyben részesülnek azok a sportok, amelyeket a terhesség előtt is végeztünk már. Amennyiben sportolás közben szédülés, vagy fájdalmak lépnek fel, azonnal meg kell szakítanunk a tevékenységet. Jó, stabil cipővel ellensúlyozhatjuk a terhesség miatti szalaglazulás következtében fellépő esetleges sérülésforrásokat. A pulzusunk a tréning alatt maximálisan 140-re emelkedhet (emelkedettebb pulzus esetén kevesebb oxigén jut a vérbe). Praktikus kontroll az ún. “Talk-teszt”, miszerint, az intenzitás akkor megfelelő, ha a tréning közben tudunk még beszélni. Iktassunk be több szünetet mint korábban és vegyünk magunkhoz több folyadékot az edzés alatt. Amennyiben mégis túlterhelnénk szervezetünket, a következő figyelmeztető jeleket ismerhetjük fel: szédülés, extrém izzadás, fejfájás, felületes, gyors légzés, koordinációs problémák. Amennyiben ezek megjelenését észleljük, azonnal szakítsuk meg a tréninget.
