A masszázs az egyik legősibb kezelési módok közé sorolható terápia, már őseink is használták fájdalmaik csillapítására, különböző nyomkodó és simogató mozdulatokkal. Az ősi germánoknál a javasasszonyok, még Egyiptomban és Mezopotámiában gyógyító papok masszíroztak. Egyes írásos emlékek szerint Kínában már 4000 évvel ezelőtt is alkalmazták a masszázst a gyógyításban. Hazánkban Mátyás király udvarában, az 1400-as években találkozhatunk először – akkori elnevezés szerint – „dögönyözőkkel”. Mai megfogalmazásban „a masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, a fogások meghatározott sorrendjében, kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger, melyre a kialakuló válaszreakció a fizikális gyógyhatás. Ezt a módszeres, rendezett, adagolt erejű fogássorozatot képzett masszőr végezheti.” A masszázst a fizioterápiák közé soroljuk, ezen belül a mechanoterápia passzív ága.
Miben segíthet neked a masszázs?
A megfelelően végzett masszázs jó hatással van a fizikai és a szellemi állapotunkra egyaránt. Alkalmazhatjuk – legtöbbször mozgásszervi – betegségek kezelésében, különböző terápiákkal kombinálva, vagy ezek kiegészítésére. Jó hatásfokkal alkalmazzák sporttevékenység előkészítésére, fokozására is.
Ha egyszerűen, különösebb panasz nélkül, lazításra, felfrissítésre szeretnéd, ez fontos lehet a megelőzés szempontjából, különböző problémák, betegségek elkerülése céljából.
Sokan egyszerűen lazító, frissítő, stresszoldó hatása miatt kedvelik.
Melyik masszázstípust érdemes választanod?
A leggyakrabban alkalmazott svédmasszázs 5 fogástípusból áll: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés. Ezek kombinációi képezik a masszőrök technikáját, melyet mindig a vendég aktuális igényéhez lehet igazítani.
Épp ezért, ha ilyen kezelést veszel igénybe, merd nyugodtan elmondani, akár masszázs közben is, hogy milyen erősség az, ami számodra megfelelő, milyen terület az, ahol leginkább jólesik a masszázs, amire több időt fordítsatok. A masszázs időtartamától is függ, hogy mi az, ami belefér egy-egy kezelésbe. Ha az időtartamot nézzük, egy 30, 45 perces masszázs idejébe leginkább részterületek férnek bele (pl.: hátmasszázs, nyak-váll masszázs), míg egy teljes test masszázshoz 60, 90 percet érdemes választanod.
A masszázs javallatai, ellenjavallatai
Habár sokszor úgy érezzük, hogy mindennél jobban vágyunk egy pihentető, lazító vagy fájdalomcsillapító masszázsra, tisztában kell lennünk néhány dologgal azzal kapcsolatban, hogy mikor ajánlott és mikor nem ajánlott masszázsra menni. Az alábbiakkal jó, ha tisztában vagyunk, mielőtt bejelentkezünk az első, vagy a következő kezelésünkre:
A masszázs indikációi:
• Mozgásszervi eredetű fájdalom
• Izomgörcsök, fokozott izomtónus
• Gyakori fejfájás
• Stressz
• Fokozott fizikai/szellemi igénybevétel
• Egy oldalú munkavégzés, ülőmunka
• Fokozott sportteljesítmény
• Lelassult anyagcsere
• Pszichés/mentális/fizikai fáradtság
• Reumatológiai, ortopédiai mozgásszervi betegségek
• Mozgásszervi rehabilitáció
A masszázs kontraindikációi:
• Láz
• Heveny ízületi és egyéb gyulladásos betegségek
• Fertőző betegségek, fertőzéses bőrelváltozások
• Friss traumatikus sérülések (pl.: csonttörés, ficam, égés)
• Epilepszia
• Rosszindulatú daganatos megbetegedés
• Terhesség első három- és utolsó hónapja
• Menstruáció első három napja
• Mélyvénás trombózis
• Visszér gyulladás
• Fokozott vérzékenység
• Friss agyi történés (stroke)
• Előrehaladott csontritkulás
• Instabil pszichés állapot
• Kezeletlen magas vérnyomás
• Ittas, drogos állapot
Nagyon fontos még a masszázs stresszoldó, nyugtató hatása, hiszen a stressz számtalan betegség kialakulásához vezethet, emellett viselkedésünkre, kapcsolatainkra is hatással van. Befolyással lehet az alvásunkra is, mely kimerültséghez, fáradékonysághoz, teljesítőképességünk romlásához vezet.
Masszázs közben vérnyomásunk csökken, légzésünk szabályossá válik, így akár már a kezelés alatt is alkalmunk nyílhat akár egy igazán pihentető alvásra, ezáltal testileg és szellemileg is kipihentebbek lehetünk egy jó masszázs után.
Szabó-Molnár Bettina
gyógymasszőr
