A rheumatoid arthritis oka nem teljesen ismert, krónikus betegség mely szimmetrikusan (mindkét végtagon jelentkező) több ízület gyulladásos elváltozásával jár (polyarthritis). Ritkán kezdődhet hirtelen, lázzal, illetve néhány ízületet érintve (aszimmetrikus gyulladással mono- vagy oligoarthritis formában is). Lefolyása nagyon változatos, egyeseknél enyhén jelentkezik, másoknál gyorsabban zajlik, rosszabbodás (progresszió) jellemzi. A betegség típusosan a kéz és láb kis ízületein kezdődik, majd más ízületeket is megtámad, mint például váll, könyök, csípő, térd. Az ízületek mellett egyéb szerveket is érinthet.
Jellegzetes tünete a reggeli ízületi merevség melynek időtartama legalább 1 óra, és amely a mozgatás hatására enyhülni kezd, az ízület „bejáratódik”. Minél aktívabb a gyulladás, annál tovább tart a reggeli merevség, az ízületek mozgatási nehezítettsége és az izmok gyengesége.
Leggyakrabban 40-50. életév között jelentkezik, de van időskori, 60 év felett kezdődő formája is. Előfordulása két-háromszor gyakoribb a nőkben, mint férfiakban.
A betegségben rosszabb és jobb időszakok váltakoznak. A tüneteket tekintve fájdalom, duzzanat, izomerő csökkenése, ízületi mozgások beszűkülése, gyengeség érzet, rossz közérzet és alvászavar a jellemző, melyek az életminőséget kedvezőtlenül befolyásolják.
A diagnózis felállításában klinikai tüneteket, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatokat vesznek figyelembe. Ilyen például a rheuma –faktor (RF), mely a betegek 80 százalékánál pozitív. A betegség aktivitása pedig a gyorsult vörösvérsejt-süllyedéssel és az emelkedett CRP szinttel követhető.
A betegség során az ízületi tokban gyulladás alakul ki, folyadék halmozódik fel, mely ízületi nyomásfokozódást hoz létre. Kitágul az ízületi tok, gyorsul a porcdestrukció, csonteróziók jönnek létre. Károsodnak a lágyrész struktúrák, szalagok, inak túlnyúlnak, az izmok lefutása megváltozik, izomatrófia alakul ki. A rendszer elégtelen működése miatt az érintkező ízületi felszínek nem tudják megtartani a helyzetüket mely az ízületek instabilitásához, ízületi deformitások (kóros ízületi helyzetek, tengelyeltérések) kialakulásához és szubluxációhoz vezetnek.
Az ízületi mozgástartomány csökkenésével romlik a kézhasználat, nehézséget jelent a tárgyak megfogása, megtartása, felemelése, a mindennapi egyszerű mozdulatok is problémát jelentenek (pl.: főzés, mosás, teregetés, varrás, vasalás…). Gondot okozhat a leülés, felállás, járás…
Jellemző deformitás
A kezeken jellegzetes torz kéztartás alakul ki. Az ujjak a singcsont irányába elhajolnak (ulnar deviatio), a csukló és kéztő az orsócsont (radius) felé elhajol (radial deviatio). Ujjakban hattyúnyak (MCP flex, PIP hiperext, DIP flex), gomblyuk (MCP ext, PIP flex, DIP hiperext), hüvelykujjban z-deformitás jön létre. Csuklóban bajonettállás, és az ulnafej (singcsont) diszlokációja a zongorabillentyű tünet alakulhat ki. Az izmok feszessége pattanó ujjat okozhatnak.
Más ízületekben létrejövő elváltozások:
Vállban kontraktúra vagyis az ízület mozgása meghatározott irányban és terjedelemben korlátozódik, mozgásbeszűkülés jön létre, felkarcsont szubluxálódhat. Könyökben biceps izom érintettsége a jellemző, kontraktúra itt is kialakulhat, ami már étkezéskor, fésülködéskor is nehézséget okozhat.
Csípő érintettsége általában nincs az első tünetek között, de a betegség előre haladtával itt is kialakulhat a fájdalom mellett kontaktúra. Térdben gyakran gyulladás alakul ki, sokszor fordul elő Baker-cysta, kontaktúra (zsugorodás), instabilitás.
Boka alsó ugróízület gyulladása tud sajgó fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozni, ami főleg a járást nehezíti meg. Láb jellemző deformitása a nagy lábujjon a hallux valgus (bütyök). A lábközép-lábujj ízület (metatarsophalangealis, MTP) is érintett, gyakran szubluxálódik, a többi lábujj kifele elhajol (fibularis deviatio).
Érintettek lehetnek a nyaki gerinc kisízületei, súlyos következmény a nyaki gerinc szalagjainak gyengesége miatt előforduló a nyaki csigolyák elmozdulása (atlantoaxialis subluxatio). Ez a szövődmény lehet tünetmentes vagy a fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet, mindenesetre a gerincvelő sérülésének lehetősége miatt komoly odafigyelést igényel.
A kezelésről
A rheumatoid athritis kezelésének fő célja a fájdalomcsillapítás mellett a gyulladásos folyamatok megszüntetése, ezáltal a későbbi szövődmények és a mozgáskorlátozottság megelőzése.
Gyógyszeres kezelésére fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentő gyógyszereket, szteroidokat használnak, valamint célzott biológiai terápiát is alkalmaznak.
A nem-gyógyszeres kezelésében helyet kap a gyógytorna, fizikoterápia, megfelelő gyógyászati segédeszközök alkalmazása, életmódbeli változtatások adaptáció a mindennapi teendőkhöz.
Terápiája: Biomechanikai ismeretek alapján fel kell ismerni az ízületi deformitásokat okozó folyamatokat, az ízületre ható káros erőhatásokat, és tudni kell azok következményeit kezelni. Mivel az ízületi gyulladáskor az ízület fájdalmas, duzzadt, érzékeny, célszerű ebben az időszakban az ízület pihentetése, jegelése, borogatása, tehermentesítése. További kezelés a keringésjavítás, légzőtorna, izometriás torna, passzív kimozgatás a fájdalmas ízületi határon belül.
Fontos az ízületi korrekció, az ízületvédelem, azaz az ízületre károsan ható erők kikapcsolása, a kompenzációs mozdulatok megtanítása, a mindennapi élet megkönnyítése, későbbiekben az ízületi funkció javítása és helyreállítása. Ajánlott a korrekciós sínek használata melyeket egyrészt pihentetésre (éjszakai pihentető sín) így a fájdalom csökkentésére, másrészt nappali funkcionális sínekként a deformitás (mely elváltozások terhelés alatt jönnek létre) megakadályozására lehet használni.
Tilos gyakorlat:
Tenyértámasz pl.: ülésből felálláskornál a támaszkodás.
Térdelés pl.: négykézláb helyzet.
Túlzott, erőltetett ujjhajlítás (ujjflexió) így a nagy ököl képzés, kislabda szorítgatása.
Csuklómobilizáció (csuklókörzés), az ízületek nagymértékű lazítása, erőteljes tractio.
Nem korrigált helyzetből indított gyakorlatok, melyek az izomegyensúly felbomlása és a rossz ízületi helyzet miatt a deformitás kialakulását vagy súlyosodását segítik.
Ajánlott fogás a horgas fogás, ekkor a kézre ható erő merőleges a kéz kereszttengelyére, így az ízületi felszínek között disztrakció jön létre, az ízületi nyomás pedig lecsökken. Az így kivitelezett mozgás fájdalom nélkül jöhet létre.
Némethné Szabó Edina
gyógytornász, Maitland manuálterapeuta
