A „2. Speisinger Skoliosesymposium“ Ausztriában, Bécsben 2018.03.10-én került megrendezésre az Orthopädisches Spital Speising saját helyszínén és szervezésében.
A különböző országokból érkező kollégák 17 előadást hallgathattak meg.
Az első ausztriai, egész pontosan bécsi Speisingi Scoliosis Szimpóziumot több mint 300 szakember látogatta meg 2013-ban, akik közöt a betegséggel kapcsolatos szakmák képviselői, ortopéd orvosok, gyógytornászok, ortopéd műszerészek és pszichológusok mind jelen voltak.
2018.03.10-én került megrendezésre a második ilyen jellegű rendezvény, szintén ugyanitt.
A két rendezvény között sok év telt el, ami alatt mind ausztriai, mind nemzetközi szinten változások, illetve előrelépések történtek a scoliosis ellátásának területén.
Ezidő alatt a korzettellátás egy nagyobb technikai feljlődésen ment át, de nem csak a technika, hanem a hordási idő területén is jelentkeztek újabb irányvonalak. A napi 23 órás korzetthordás területén a paradigmaváltás már évek óta készülődik. A németországi Schroth Klinika korábbi főorvosa évekkel ezelőtt képviselte már azt az irányvonalat, miszerint kezdjük hamarabb, 20 Cobb fok alatt a korzettellátást, cserébe még ne teljes időben, így a 23 órás hordási idő napi 16 – 18 órára redukálását javasolta. Míg az egyik szakmai oldal a 20 Cobb fok alatt ne kezdjünk a korzettel irányvonalat képviseli, a másik oldal azt mondja, inkább ne hagyjuk még csak 20 Cobb fokig sem progrediálni a scoliosist, hisz ebben az esetben könnyebb lesz a javulás elérése. Jelenleg is folynak a vizsgálatok és valószínűleg még néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy egy újabb irányvonal kikristályosodjon. Egyenlőre egyre jobban erősödik a nem standard, hanem individuális döntés a korzett hordási időt illetően.
A bécsi scoliosis specialisták előadásai mellett nemzetközi szaktekintélyek tudományos előadásai kerültek bemutatásra mind a komzervatív, mind az operatív terápia aktualitásairól.
Fókuszba került a genetika, a szűrővizsgálatok, előadásokat hallhattunk az ambuláns és a konzervatív ellátásról, a korzettellátáson belül több kiemelkedő témáról, az éjszakai és a korai (20 Cobb fok alatti) korzetthordásról, a pácienskommunikációról és a pszichológiáról, valamint a scoliosis operáció újabb, fejlődés alatt álló területeiről.
A tudományos vezető személyében Dr. Renata Pospischillt, a Speisingi Gyermekortopédia főorvosát és Prim. Doz. Dr. Rudolf Gangert a Gyermekortopédia vezetőjét köszönthettük.
A megnyitó után az idiopathias scoliosis genetikai hátteréről és patogeneziséről hallhattunk előadást Dr. Franz Landauer, a salzburgi Ortopéd és Traumatológiai Klinika vezető főorvosától. Dr. Landauer rámutatott a scoliosis multifaktoriális mivoltára, beszélt a melatonin szerepéről a scoliosis kialakulása, előremenetele során. A genetika hátteret felderíteni hivatott ScoliScore nyál alapú DNS tesztről, a görbület romlási valószínűségének mértékéről szintén részletesen adott a résztvevők számára bepillantási lehetőséget.
Előadásában többek között megemlítette a napjainkban egyre többször megkérdőjelezett Cobb fok mérést mint a scoliosis mérési lehetőségének mivoltát. Az ok amin annak idején ez a kérdéskör elindult, hogy miért jellemzünk egy háromdimenziós eltérést egy kétdimenziós mérési modellel? Napjainkban elterjedni látszik az EOS rendszer, ami amellett, hogy jóval kevesebb sugárterhelést jelent a páciens számára, több információt szolgáltat a páciens állapotáról.
Ezután Dr. Renata Pospischill a szűrővizsgálatok jelenlegi standardjai elemzésével arra világított rá, hogy van még hová fejlődni ezen a területen. Az iskolai szűrővizsgálatok céljairól és lehetőségeiről, a jó szűrések pozitív lehetséges hozadékairól beszélt.
A Scoliosis Research Society éves szűrővizsgálatot javasol az összes 10 – 14 év közötti gyermek esetében. Ezek a kritériumok ettől eltérőek például Amerikában, ahol az American Academy of Pediatrics javaslata a 10,12,14 és 16 éves korban elvégzendő előrehajlásos teszt. A tudomány jelenlegi állása szerint a scoliosis klinikai vizsgálatának specifitása 91%, sensitivitása
100 %, 20 Cobb foknál magasabb Cobb fok értékek esetében.
A szűrővizsgálati rendszereken több ország folyamatosan igyekszik javítani és a gyermekek kicsúszási lehetőségét a rendszerből a minimálisra csökkenteni.
A következő ütemben Dr. Manuel Rigo a nemzetközileg elismert scoliosisspecialista, a Rigo-féle scoliosis klasszifikáció összeállítója, az RSC (Rigo System Cheneau) korzett kialakítója előadásaiban hallhattunk érdekfeszítő bemutatást a scoliosis alapismereteiről, biomechanikájáról, ezen belül is kiemelten a sagittalis síkban történő elváltozásokról. Dr. Rigo a saját nevéről elnevezett klasszifikációját 2005-től fejlesztette, majd a publikálás után tudományos munkákban mutatta be. Ez a típusú klasszifikáció leginkább a korzettellátásban használatos, a szintén az ő nevéhez kötődő korzett, az úgynevezett RSC korzett esetében. Az RSC korzett a Cheneau korzett funkcionális, fizioterápiás tudásra alapozott biomechanikai továbbfejlesztése. Alapja a Cheneau korzettnél már megszokott három pontos rendszer, a Schroth terápia biomechanikai mechanizmusaival összevonva.
A scoliosis fizioterápiája területéről Mag. Esther Klissenbauer Schroth terapeuta, a bécsi Scoliosis Terápia Centrum vezetője előadását hallgathattuk meg, amelyben hangsúlyozta a belső scoliotikus egyensúly átépítésének fontosságát a fizioterápiában, mindezt leginkább proprioceptív inputokon keresztül. Kiemelte a korai terápiakezdet jelentőségét az előbb említettekkel összefüggésben. Beszélt emellett még a mindennapi életbe beépíthető korrekciókról, a motiváció fontosságáról és összehasonlította a különböző scoliosis iskolák mint a Schroth, BSPTS, SEAS, SideShift, Fits, által ajánlott napi gyakorlási idő javaslatokat. A különböző iskolák a napi 20-30-45 perces gyakorlásokkal és változatos ütemű gyógytornász által vezetett terápiás találkozási sűrűséggel dolgoznak, ami gyakorlatilag minden iskolában hasonló, az a mindennapos gyakorlás ajánlása.
Ezt követően a Schroth Klinika mutatkozott be a jelenlegi főorvos, Dr. Omar Zabar személyében, aki miután a klinika működésének paramétereit ismertette, a scoliosis rehabilitáció alapértékeiről, legfontosabb szem előtt tartandó céljairól beszélt.
A Schroth Klinika éves szinten 2500-2700 pácienst lát el hosszabb, 3-6 hétig terjedő rehabilitációs időszakokkal, 7 éves kortól egészen 80 éves életkorig. Ez a tág tartomány lehetővé teszi a páciensek nem csak a scoliosis oldaláról való ellátását, hanem lehetőséget biztosít a hasonló problémával küzdő társakkal együtt töltött időnek köszönhetően több pozitív dolognak is.
Ehhez tartoznak az önbizalom újraépítése, az egymás közötti eszmecserék és segítségek kiépülése, a saját, otthoni rehabilitációs program összeállítása és a mindennapi életbe való beépítése, valamint az önkompetencia kialakulása. Előadásában kiemelte a team munka különös fontosságát a teljes rehabilitációban. Szakmai oldalról nézve, ezek a nagy számú páciens esetek lehetővé teszik, hogy a módszert a lehető leggyorsabb lépésekkel tökéletesítsék, fejlesszék a Schroth Klinikán. A Klinikával való szoros szakmai kapcsolatunknak köszönhetően tudjuk ezeket az újításokat folyamatosan beépíteni a hazai oktatásba is. Dr. Omar Zabar mindezek mellett erőteljesen javasolta a standardizált korai scoliosis felismerést a gyermekkori és serülőkori szűrőprogramokban.
Korzettkezelés témában el
őadást hallhattunk még a Kerkoc Orthopädietechnik képviselőitől a gipszmintavétel és a 3D Scan összehasonlításáról.
A Pohlig Orthopädietechnik a 3D nyomtatás lehetőségeit mutatta be a korzettellátás területén. Ezek a fejlődő irányok az elkövetkezendő években valószínűleg nagy előrelépést fognak tenni a terápiás folyamatban.
Ezek után orvosi oldalról Dr. Renata Pospischill előadását hallhattuk az éjszakai korzett előnyeiről és hátrányairól. Kihangsúlyozta a Rissel „0“ szakasz Lonstein és Carlson szerint már korábban kielemzett magas százalékú progressziórizikó lehetőségét (20 – 29 Cobb fok között akár 100%!). Több kutatás bizonyította már a korábban adott éjszakai korzett korrekciós eredményeit és a progressziós folyamatra adott pozitív stoppoló hatását.
A javasolt érték Risser „0“ esetben 15 Cobb fokos korzetthatár az éjszakai korzettviselést illetően (nem a nappalra készített korzett éjjeli hordásáról, hanem egy erősebb korrekcióra felépített tényleges éjszakai korzett alkalmazásáról van szó). Több előnye is mutatkozik ennek a megközelítésnek, mint például jobb elfogadás, nincs stigmatizálás és a lehetőségekhez képest nagymértékű korrekció a prepubertás növekedési sub előtt.
A korzett témájában szó esett az „Orthotimer“ korzettbe építhető hordási idő monitorozásról és ennek motivációnövelő hatásáról, amiről Christian Grals, a bécsi Orthomanufaktur képviselője beszélt a szimpózium résztvevőinek. Az általuk alkalmazott RSC korzett akár 50%-os korrekciós lehetőségét és a beépített Orthotimer mérési eredményeit mutatta be különböző alapparaméterekkel induló páciensek esetében. Emellett szó volt még további szakemberek előadásában mind a szakma képviselői, mind a páciensek előnyére váló jobb egymás közötti kommunikációs lehetőségről az egész scoliosis kezelés témájában.
Nem maradhatott el természetesen a pszichológia témája sem, hisz mindannyian, akik ezen a területen páciensekkel dolgozunk, tisztában vagyunk vele, milyen erős ez az oldal, ami ha nem foglalkoznak vele, igen erősen negatívan befolyásolja a terápia sikeres kimenetelét.
Dr. Mag. Birgit Hladischik-Kermer pszichológus szerint első és legfontosabbként említendő, a megfelelő információadás a gyermek és a szülő számára. Kihívásként említette a scoliosiskezelésben az integrációt, a scoliosis által előhívott érzelmek kezelését, a betegséggel kapcsolatos elfogadást és az ebből levezethető compliancet.
A scoliosis konzervatív kezelése egy összetett és hosszú folyamat, mindenféle sikerlehetőségekkel és buktatókkal. Fontos tudnunk a helyes úton való maradáshoz, hogy hol vannak a konzervatív módszereink határai, hol kell átadnunk a folyamat továbbivitelét például az operáció területére. Ezekről a határokról beszélt Dr. Karin Riedl, a Speisingi Gyermekortopédia főorvosa, aki lépcsőzetesen ismertette a korzett, az életkor, a Cobb fokérték, a görbületi apex lokalizációja, a testsúly, a veleszületett fejlődési rendellenességek, a különböző egyéb syndromák megléte, valamint a hiányzó compliance által okozott határok terápiás sikert akadályozó mivoltát. Kiemelten fontos ezek megfelelő időben történő felismerése, majd ennek tudatában a terápia változtatása.
A kongresszus végén, de nem utolsó sorban szó volt az operációs területről. Az operációra való pszichológiai vonalon történő felkészítést Mag. Natascha Walik, a Speising Ortopéd Kórház vezető pszichológusa ismertette, ahol fontos szerepet tulajdonított az operációs döntésre való motiváció elemzésének, a félelmek leépítésének.
A scoliosis operáció területéről két orvostól hallhattunk előadást, Prim. Univ. Doz. Dr. Mag. Christian Bach, Feldkirch Kórház ortopédiai osztályának vezetője, a kongenitális scoliosist, a különböző fejlődési diferenciákat, mint például a különböző formációs és szegmentációs zavarokat mutatta be. Az első klinikai vizsgálattól kezdődően ismertette a „growing rod system“ (növekedő rendszerű implantátum) terápiás folyamatát. A rendszer órási lehetőséget nyitott a kisgyermekkori operációk területén a maga ambulánsan, mágneses rendszerrel, 3-4 havonta kívülről történő állítási, hosszabbítási lehetőségével.
Az idiopathias adolescens scoliosis operatív terápiáját Dr. Stefan Schenk a Speising Ortopéd Kórház gerincsebészeti főorvosa mutatta be az operáció előtti diagnosztikai lépésektől kezdődően. Kiemelkedő fontosságúként kezelte az operáció alatt a sagittalis balansz jó kialalkítását és ennek nehézségeiről és fontosságáról beszélt. Az operáció általános esetben
10-14 napos kórházi tartózkodást von magával, a gyermekek 3-6 hét múlva már újra iskolába járhatnak. A normál hétköznapi aktivitások 14-16 hetes ajánlással adhatók vissza.
A tudományos program magas szakmai szintje és a scoliosis kezelésén belüli szerteágazó témaválasztása érdekes bepillantást adott a scoliosis konzervatív, illetve operatív kezelésének mélyebb, tudományosabb rétegeibe.
A scoliosis kezelésének különböző témáit felölelő előadások közös tanulsága, szakemberként a terápiafelépítés nagyon aprólékos korrekt módon történő meghatározásának fontossága volt.
Akár orvosi, gyógytornász, korzettkészítő vagy pszichológus oldaláról vizsgáljuk a scoliosist, abszolút tervszerűen kell eljárnunk a hosszú távú kezelésben. Ez a gondolatmenetet kiemelkedően fontos a Schroth Klinikával közös oktatási rendszerünkben is, koncepcióban gondolkodni és aszerint vezetni a gyermekeket, felnőtteket a terápiás útvonalon.
A fentieket összegezve azzal zárnám, hogy számomra mindig nagy megtiszteltetés és öröm a szakma nemzetközi nagyjaitól tanulni és a nemzetközi szinten történő újdonságokat hazánkban is bemutatni, alkalmazni. Nagyon fontosnak tartom a szakma folyamatos fejlődésével nemcsak lépést tartani, hanem részt is venni ebben, a betegségben érintettek gyógyulásáért.
Jó eredményeket, sikereket!
Horvát Krisztina
Katharina Schroth Klinika regionális instruktora
